A legfurább

Éljen! Sikerült rászánnom magam arra, hogy csináljak egy bemutatkozást :P. Jó vagyok, mi?
Viszont nem tudom, hogy mit akarok írni.................................................................................................
Oké, megvan! (Előre szólok, hogy a helyesírásom egy nagy rakás tehénlepény, de ezt tudom szolgáltatni... majd a "főszerkesztő kisasszony" kiakad egy-két hibán és akkor majd kijavítom :P)
Szóval, én egy 16 éves pécsi születésű, szegedi lány vagyok. A helyi "kockasuli"-ba járok kémia szakra és jövőre már biosz fakultációm is lesz. Amúgy, ha bárkit érdekel színész szeretnék lenni, de ez ne zavarjon be :P.
Hobbijaim az olvasás, filmnézés, tánc (bár már egy éve nem táncolok rendszeresen), oh, igen és a bugyuta japán rajzfilmet nézése a neten :P.
A csapathoz három éve csatlakoztam és igazán örülök, hogy Lilla meghívott. A péntek délutáni otthonülés helyett, nem tudnak hazarángatni színjátszóról :). Igen, én inkább otthon ülök, minthogy elmenjek leinni magam a drága "barátaimmal". Félreértés ne essék, én szeretem az osztályomat (na jó, nem mindenkit), de ezeket az eseményeket szívesebben kihagyom és legyek inkább stréber szürke kisegér, minthogy a részegen fetrengést nevezzem szórakozásnak...
De ennyit a társadalom kritikáról, most RÓLAM van szó :).
Imádok színházba járni! Egy jó darabot képes vagyok tátott szájjal végignézni. Na igen, de ehhez JÓ darab kell. Vagy musical, vagy prózai darabokat szeretek inkább nagy ritkán esetleg az operett, vagy ne adj' Isten operát is megnézek. Balettet nem kifejezetten szeretem, de azért az se rossz, hogyha kockás hasú, deltás csávók ugrálnak előtted félmeztelenül ;P. Igen, Szegeden elég "komoly" a balettáruslat ebből a szempontból :P.
Na igen, de hogy jön össze a kémia a színházzal? Szárazjég! Ezt tudom válaszolni erre a kérdésre, amúgy semmi kapcsolat a kettő között... Na de akkor miért mentem kémiára? Erre egyszerű a válasz:
Én: Apa, szeretnék Szentesre menni színészképzőbe!
Apa: Oda nem mehetsz!
Én: Miért? (elég gyakori kérdésem)
Apa: Messze van, és nem szeretném, ha koleszos lennél.
Én: Oké, akkor Radnóti kémia szak jó lesz?
Apa: O.o
Szóval így zajlott le a beszélgetés :D.
Mondjuk a családomtól nem lehet sokat elvárni (mai) színház terén. Főleg musical színészeknél nem. Anyának megvan Dolhai, Bereczki, meg Szinetár; apának (talán) Dolhai; de bátyáméknak még ő sem. Mondjuk ezen azóta nem csodálkozom, mióta apa átkeresztelte Szabó P. Szilvesztert B. Kovács Péterre :"D. Kicsit se sírtam a nevetéstől :). Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a családom műveletlen volna, csak szimplán nem érdekli őket a színház annyira, mint engem.
Mondjuk nekem is mondhattok aztán neveket, mert a név memóriám egyenlő a nullával. Meg különben sem az érdekel, hogy ki játssza, hanem az, hogy hogyan játssza. És ha sikerül színésznek mennem, én sem szeretném azt, ha azt mondanák, hogy "ő így, ő úgy". Nem szeretnék híres lenni. Mármint elismert szeretnék, lenni, persze, de nem híres. A kettő pedig nem ugyanaz. Nagyon örülnék neki, ha odajönnének hozzám, elmondanák, hogy mennyire tetszett, esetleg nem tetszett az, amit csináltam (szerintem az elismerés, ha valaki úgy érzi, hogy mondhat neked építő jellegű kritikát). Szeretném, ha kérnének autogramot, ha azt mondanák, hogy én vagyok a példaképük. De nem szeretném, ha csak körülöttem forogna minden, állandóan nyaggatnának minden hülyeséggel és ha csinálok valamit azonnal a címlapon vagyok mindenhol. Nekem az a zárt színházas hangulat, amit az előadások után látok az bőven elég. Meghitt, meleg és családias. Szeretem ha figyelnek rám, de ne állandóan. Szeretek középpontban lenni, de nekem is kell egy kis nyugalom.
Nem mellékesen én is járok egy másik színjátszó körbe (na jó, nem mondanám "kör"-nek az inkább szakkör, mint a miénk). Sokkal nagyobb társaság. Ugyanaz, mint amibe Lilla is jár. Nagyon szeretem, de azért meg sem közelíti a mi közösségünket. Aránylag sok előadásunk volt Kisszínházba, és tanárnőnek sok színházas összeköttetése van, de ha választani kellene, tuti, hogy itt maradnék :). Ha a színészi karrieremet nem is viszi (talán) annyira tovább, de ezért kárpótolna a közösség, meg úgy alapjáraton minden és mindenki a csapatban.
Szerintem ez egy elég átfogó jellemzés volt. Ha nem elég, akkor reklamáljatok. Sőt akár arra is rászánhatnátok magatokat, hogy elolvassátok blogom: http://littlemissprimadonna.blogspot.com/
Pá :P